A fényes nap (1.)
Énekszöveg
Esti ének
A fényes nap (1.)
- A fényes nap immár elnyugodott,
a föld színe sötétben maradott,
nappali fény éjjelre változott,
fáradtaknak nyugodalmat hozott. - Minden élő megy nyugodalomra,
az Istentől elrendelt álomra.
De én, Uram, úgy megyek ágyamba,
mintha mennék gyászos koporsómba. - Vessünk számot hát, édes Istenem,
hogy lelkemet ne kelljen féltenem,
hogy lehessen bátrabban szólanom,
midőn meg kell előtted állanom. - Színed előtt minden nap elesem,
de te lettél Atyádnál kezesem,
ha megtartasz holnapi napodra,
nem fordítom azt megbántásodra.