Ímé, egykor Szent István

Ímé, egykor Szent István

1. Ímé, egykor Szent István Istenben felálla,
   bátorsággal zsidóknak hogy ő prédikálna
   és penitenciára mindent felindítna,
   amint a Szentírás ezt nyilván bizonyítja.
2. Alázatos Szent István a megdorgálásban
   lőn gyönyörű ajakú az igazmondásban,
   fáradatlan szorgalmú Istennek útjában,
   meg is koronáztaték magas mennyországban.
3. A Krisztus személy szerint néki megjelenék,
   Szent István szíve akkor megbátoríttatik,
   mártírságra Istentől mert felszenteltetik,
   mint szép gyémánt, Istenben felékesíttetik.
4. „Ó, egek drága gyöngye, szerelmes Jézusom!
   Bűnösök szép váltsága, ártatlan Krisztusom!
   Ne nézd e nép vakságát, szívemből óhajtom,
   sőt bocsásd meg bűnüket, ez én kívánságom.”
5. Dicsértessél örökké, áldott szép Jézusunk,
   ki miértünk születtél, megváltó Krisztusunk,
   e világon éltünkben légy mi orvosságunk,
   holtunk után engedd meg örök boldogságunk.